Önértékelés, önbecsülés, önbizalom, magabiztosság – Kezeld tudatosan!

Az önbizalom és magabiztosság személyiségünk meghatározó tulajdonságai. Hatással vannak célkitűzéseinkre, döntéseinkre és még a cselekedeteink eredményességére is, valamint a mentális egészségünkre. A hétköznapokban az önbizalom, önbecsülés, önértékelés, magabiztosság szavakat gyakran egymás szinonimáiként használjuk, pedig igen nagy különbségek vannak közöttük.

Az „önértékelés” viszonylag semleges fogalom, azt mutatja, hogy önmagunknak milyen érték-minőséget tulajdonítunk, azaz negatív vagy pozitív az önértékelésünk. Viszonylag állandó és stabil tulajdonságunk. Az önértékelést és az önbecsülést gyakran teljesen azonos módon használjuk, de az önbecsülés már hordoz valamifajta pozitív elfogultságot önmagunk iránt V. Komlósi Annamária, az ELTE kutatója, a téma szakértője szerint.

Az önbecsülés magába foglalja az önmagunk iránti bizalom és belső megelégedettség érzését. Az elismert kanadai pszichoterapeuta, Nathaniel Branden (1995), úgy definiálja az önbecsülést, mint „hajlam arra, hogy az ember megtapasztalja, hogy rendelkezik azzal képességgel, hogy meg tudjon küzdeni az akadályokkal az életben.”

Az önbizalom fogalma ezzel szemben arra utal, amit teszünk; sokkal inkább helyzetfüggő, bizonyos képesség vagy teljesítmény függvénye. Például adott egy 12 éves, aki kitűnően lovagol, de az iskolában úgy érzi, „ő nem tud semmit”. Egy-egy rossz kritika vagy kellemetlen célzás nagyon erősen hat az önbizalmunkra, így az önértékeléshez képest nagyon is hullámzó lehet. A magas önbecsülés pedig gyakran eredményez nagyobb önbizalmat.

Júliusban indul a Skull Young Mindfulness Személyiségfejlesztő nyári tábora, 10-14 éves fiataloknak, ahol az önbizalom fejlesztése az egyik legfontosabb témánk. Olvass róla és jelentkezzetek!

A magabiztosság egyfajta hozzáállást tükröz, ahogy a társas kapcsolatokban fellépünk. A magabiztos fellépés mögött lehet valódi magas önbecsülés is, de ez nem mindig van így, olykor éppen ellenkezőleg: a magabiztossággal az illető bizonytalanságát és alacsony önbecsülését igyekszik palástolni.  Erre példa az iskolában menő, véleményvezér gyerekek, akik a problémás, deviáns viselkedésükkel tűnnek ki, ami náluk csak egy kompenzatorikus szerep, ami mögött egy önértékelési zavarral küzdő gyerek rejtőzik. Ennek számos oka lehet, például, hogy otthon nem kap elég figyelmet, szeretetett, mert a szülei éppen válnak, vagy alig találkoznak, mert állandóan dolgoznak.

A magabiztos viselkedés

Végezetül nézzük meg, mi jellemző és mi nem a magabiztos viselkedésre. Számos módon megnyilvánul ugyanis, hogy mennyi önbizalommal rendelkezünk: a testtartásunkban, járásunkban, öltözékünkben és beszédünk módjában.

Magabiztos viselkedés

Nem magabiztos viselkedés

Azt tenni, amit helyesnek vélünk, még ha mások kritizálnak vagy kinevetnek is érte.
 

Hajlandónak lenni kockázatot vállalni és extra erőfeszítéseket tenni, hogy jobb dolgokat érjünk el.
 

Elismerni a hibáinkat és tanulni belőlük.
 

Elfogadni a dicséretet:
„Köszönöm, valóban keményen dolgoztam ezen a feladaton, örülök, hogy elismered az erőfeszítéseimet.”

Aszerint irányítani a viselkedésünk, amit mások gondolnak.
 

A komfortzónánkban maradni, félni a hibázástól és ezért elkerülni a kockázatot.
 

Azon dolgozni, hogy elfedjük a hibáinkat, és remélni, hogy ezeket kijavítjuk, mielőtt valaki észrevenné.
 

Visszautasítani a dicséretet:
”Ó, ez a feladat semmiség volt, bárki meg tudta volna csinálni.”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tévhitek a magabiztossággal kapcsolatban

  1. „Valaki vagy magabiztos, vagy nem!” Ezzel szemben a magabiztosság tanulható, ha sikeres, pozitív tapasztalatainkból táplálkozunk, illetve túllépünk a múltbeli kellemetlen élmények negatív következményein.
  2. „Csak a pozitív visszajelzés van építő hatással a magabiztosságra!” Az újraértelmezett kritika, rosszindulatú vagy negatív megjegyzés is olyan kihívás elé állíthat, ami szintén fokozza a magabiztosságot.
  3. „A siker mindenkit magabiztossá tesz!” Vannak olyan emberek, akik sikereik ellenére minden energiájukat a gyengeségeikre és múltbeli kudarcaikra összpontosítják. Így még a tehetséges emberek is korlátozhatják a jövőbeli sikereiket, ha nem elég magabiztosak.
  4. „A kudarc és hiba tönkreteszi a magabiztosságot” Nem vagyunk tökéletesek, mindenki követ el hibákat, mégis léteznek magabiztos emberek. Ők azok, akik a hibákat nem tekintik globálisnak és állandónak, azaz a személyiségük segítséget nyújt a hibák és kudarcok helyes kezelésében.

 

Júliusban indul a Skull Young Mindfulness Személyiségfejlesztő nyári tábora, 10-14 éves fiataloknak, ahol az önbizalom fejlesztése az egyik legfontosabb témánk. Olvass róla és jelentkezzetek!